A műszakit és a mohácsi talit követően az alábbi fejlesztések, javítások voltak elvégezve az autón:

Beltér
- kicseréltem az ajtókat rögzítő csavarokat szép sárgákra (2016. május)
- a beltéri dolgokat a kapkodós összerakást követően kiszedtem, és alaposabban helyeztem vissza (kárpit rögzítések, patentok, stb)
- évek óta tároltam egy szép állapotú hátsó ülés szettet, aminek sárga szivacsos részét sajnos az egerek kicsit megrágták (a polc tetején voltak tárolva!!!). A hiányzó szivacs részt tömítőhabbal pótoltam (2016. május)
- belaktam a csomagteret (2016. június)
- egy klubtagunk jóvoltából a nekünk szükséges mértékű hangrendszer beszerzésre került (JBL Charge 2+ bluetooth-os hangszóró . A beszerzésnél a fő szempont az volt, hogy beférjen a műszerfal alatti kispolcra. (2016. június)
- tükrös napellenző került az autóba (2016. június)
- több szivargyújtóból sikerült egy olyat összehozni, amely pont az ablakmosó kézi pumpa helyére beépíthető volt. A vakdugóját pedig megoldottam a pumpa gumijából. (2016. július)
- a nyár során beszerzésre került egy működő szakaszos ablaktörlő ütemszabályzó, amelyet a műszerfal alá rejtettem el. (2016. augusztus)


Külső
- fiókban voltak új emblémáim, azonban a beszerzett patentok valahova elbújtak. Azóta is azon a "tuti helyen" vannak. Próbáltam beszerezni újakat, de nem ment könnyen. Ideiglenes megoldásnak szántam, hogy hűtőmágnest ragasztok az emblémák hátuljára, és így helyezem fel az autóra. A terv bevállt, és lehet így is marad, mert könnyű tisztán tartani az embléma környékét (2016. június)
- kicsit zavaró volt, hogy a jobb oldali légbeömlő lefalazott belső nyílásának színre fújt lemeze látszott a légbeömlő alatt. Ennek eltűntetésére egy fekete műanyag lemezt aplikáltam a légbeömlőre. (2016. augusztus)
a jobb oldali tükör elég bizonytalanul állt a helyén, a rögzítési fülek elég betegesek voltak. Sikerült szerezni új és használt darabokat is, amivel a probléma megszűnt. (2016. október)
- Pár éve Marczin Robi varratott a polskira passzuló plüss takarót. Erre az ötletre alapozva már évekkel ezelőtt megvettem az anyagot egy hasonló takaróhoz, azonban a kocsim állapotát figyelembe véve nem siettettem a megvarrást (nagyon poros autót nem lehet letakarni). Mivel az autó már használatban volt, rendszeresen tudtom takarítani, így édesanyám megvarrta a takarót (2016. augusztus). A takaróhoz tökéletes kiegészítő a 2015-ös krakkói talin vásárolható ponyva.

Műszaki dolgok
- júliusban eljutottam Veszprém egyetlen futóműveséhez, ahol ráfér az autó az aknára, és meg van a kellően pozitív hozzáállás a munka elvégézéhez. A szakember nem kevés munkával hozta ki azt, amit ebből a futóműből ki lehet.
- a kerékösszetartást rendszeresen állítanom kellett, ahogy kezdett beállni a laprugó. A csúcs a lengyel túra volt, ahol teljes menetfelszereléssel, és 10 napi cuccunkkal megpakolva tulajdonképpen a gumibakokon ült az autó. Szerencsére a Gyula-KG páros nyári tali előtti lengyel túrája során tudott szerezni nekem egy fordított szemes laprugót, amelyet meg is utaztattam a lengyel túra során, szerencsére nem kellett az útszélén cserélni. Szeptemberben kicseréltem a régit az újra. Most még magas az autó eleje, de bízok benne, hogy ül még lentebb.
- a fordított szemes laprugó berakása után még egy lemaratott laprugó tartó bak került az autóba 
- a később részletezésre kerülő lengyel túra során az olajdekni tömítés itt-ott eresztett egy kis olajat. Az út során a csavarok utánhúzásával korrigáltam a folyást, majd itthon kicseréltem a tömítést.
- szintén a lengyel túra során a nívópálca lötyögős lett. Volt nálam (Vagy kaptam?) másik, de az se bírta sokáig. Végülis a bandázsszalaggal történő megtekerés segített a lötyögésen.
- őszi taliról hazafelé volt egy kis kontakt hiba Székesfehérvárnál, az irányjelző reléről csúszott le egy saru.


Autózások + Találkozók + Nyaralás
Mivel az autó üzemképes volt, és érvényes műszakival rendelkezett, ezért tavasztól-őszig sokat autóztunk vele. Néha céltalanul az élményért, néha társaságban, néha kicsit muszájból.

A 126beach idén is elég sok munkát jelentett számomra, de azért jutott idő autózásra, és jó ízű beszélgetésekre. A résztvevők szavazati alapján kaptam egy 2. legszebb autó díjat, amelyet ezúton is köszönök mindenkinek. 

Az idei nyaralásunkat a varsói lengyel találkozóval szerveztük össze.
Mivel más polskisok csak a találkozóra mentek, ezért én a szokásosnál kicsit több alkatrésszel készültem, hiszen nem kevés kilométer várt még ránk a találkozót követő napokban.
Az odaútra egy 5-6 autós csapat szerveződött össze, Esztergomnál gyülekeztünk csütörtök este 10-11 körül. A rendszeres kerékösszetartás állítást leszámítva problémák nélkül haladtunk Varsóig (~800 km). Az éjszaka kellően hideg volt a Tátrában (5-6 fok), de legalább friss maradtam a szerpentinen történő duplakuplungolós visszaváltáshoz, amelyet elég gyorsan kellett véghez vinni ahhoz, hogy a maradék lendületünk ne vesszen el.
Az érkezés 13-14 óra körül történt, kissé fáradtan, de szerencsésen.  A találkozó kellemes volt, többnyire a Varsó városát ismertük meg. A szervezettség kicsit alacsonyabb színvonalú volt, mint az egy évvel korábbi találkozón, de a magyar csapat lefoglalta magát.

A találkozó hétfőig tartott. Mi ekkor Gdansk felé vettük az irányt (~400 km). Itt egy külvárosi, de tengerpart közeli panzióban töltöttünk pár napot. Az időjárás miatt volt alkalmunk bejárni a környéket. (Gdansk belváros, Stutthof, Krynica Morska)

Csütörtökön egy rendkívül ingerszegény 500 km-es autózás várt ránk. Gdansk-ot elhagyva a GPS bemondta, hogy "menj egyenesen 370 km-t"...hát ez 80 km/h-s átlagsebességet és 1 tankolást figyelembe véve minimum 5 óra, bármiféle irányváltás nélkül. Aznap Kielcéig mentünk, ahol egy rövid városnézést követően megszálltunk. 
Másnap reggel Reményi Zoli üzenetben küldött egy képet, amelyen a kocsim áll az aktuális szállásunk mélygarázsában. Nem igazán értettem a dolgot, de kiderült, hogy egyik facebook csoport tagja kapta le az autót.

A pénteki etap egy Kielce-Debrecen táv volt (~500 km). Visszasírtuk az előző napi unalmas autópályát. Útvonalunk lengyel és szlovák részén többnyire mellékutakon vezetett. Szlovákiába érve voltak olyan színes falvak, ahol még csak lassítani sem akartunk... Magyarországon szerencsére már tudtunk autópályát használni.
A hétvége idejére (Debreceni Virágkarnevál) egy közvetett ismerős külvárosi kerti házánál parkolt az autó.

A hazavezető út egy könnyed 370 km volt, az M3-M0-M7-8 utakat érintve. 
A teljes táv kb 2700 km lett, mindössze a korábban említett apróbb hibákkal. A távon fény derült rá, hogy a kilométerszámláló 6,5 %-kal kevesebb kilómétert számlál a valóságban megtettnél. Ezzel a korrekciós tényezővel számolva a teljesen dugig pakolt autóval, 2 személlyel 5,4 liter/100km-es átlagfogyasztás jött ki.



Az ősz során rendszeresen autóztunk erre- arra, így esett ez a Tarjáni talikor is.  DKW hozott össze egy kellemes hangulatú hétvégét. 

A fent említett javítgatások, fejlesztések megtörténtek, majd október 24-én letéliesítettem az autót. Kipakoltam a tél során szükséges szerszámokat, kiszedtem az akksit. Elvégeztem egy alapos külső-belső takarítást, majd letakarva, leponyvázva garázsba került az autó.

Ami 2017-ben megoldásra vár:
- az elefántfülnél elengedett a ragasztás a zsanér és az üveg között
- kicsit nehezen járnak az oldalüvegek
- váltó szinkronizálás
- kicsit még mindig magas a kocsi eleje, de lehet beül majd. Még nem sok kilométert mentem az új rugóval
- van 1-2 beépítendő dolog még

A Kliment féle zöldség.

Egyszer vólt, régen vót, amikor még átlag ember voltam,még mielőtt "egy ember, aki megjárta a Balti tenger partját saját, Polski Fiat 126p típusú személygépjárművével" /Raszta/lettem, történt az, hogy Szilvivel, Nyuszyval és Angival ittunk egy kávét Kliment Laciékkal Komárnoba, a nagy út elején. Szóba került az ő polskijuk, ami január óta parkolt, mert költözés során utánfutó vontatási próbálkozáskor szétment a kuplungja.
Laci senkit nem talált, aki megcsinálta volna, ígyhát parkoló pályán volt az autó.

Azóta "egy ember, aki megjárta a Balti tenger partját saját, Polski Fiat 126p típusú személygépjárművével" lettem, meg a Dunán is lefolyt sok víz.
Államvizsga után felszabadulva, januárban semmi dolgom nem volt betervezve, ígyhát gondoltam megcsinálom azt a polskit. Kuplung csere amúgy se akkora szopás.
Jeleztem Lacinak, múlt hét vasárnap el is vontatta ide az autót. Persze eddigre beugrott nekem 2 hét hajnal 4-től kb délután kettőig tartó munka, tehát annyira nem is értem már rá. Dehát ugye a szánkból nem csinálunk segget elv tartása miatt nem mondtam le a szerelést.
 Még aznap kiszedtem a motort, ami úgy indult, hogy a 4-ből 2 hátfal csavar törött. A vonóhorog kábelei forrasztással voltak bekötve a rendszerbe, ezt izommal oldottam. Motor-váltó csavaroknak kb fele volt meg.
Állapot: kuplungon 2-3 mm bemaródás, tárcsa kuka, kinyomó csapágy cserés,  kipufogó lyukas, illetve pár helyen Laci lemez folttal és popszegeccsel megoldotta a bajokat , kartergáz cső kuka, egyik menesztő kuka, váltótartó bak cserés, ékszíj cserés.
Hétfőn vásárolgattam, majd szerelgettem is. Meg kedden is.
Szerdán nem. Csak konstatáltam, hogy egyik kerék leeresztett.
Csütörtökön ismét. Majd behúztuk a garázsba a kocsit, és kezdődött a szopacs apacs. Váltótartó bak csere, rossz menettel.
Menesztő olyan szinten volt szar, hogy a féltengely végéről nem kellett leszedni a zégert, azon is átjött a régi.
Önindítót is leszedtem, mert a behúzó mágnes néha szorult, adtunk neki zsírt. Egyik kábel persze kiszakadt a saruból, javítva.
Motor becuppantás után volt szopacs, a szivató szivatott. Ki is akadt elől a karból. (mivel a gázkar rögzítő patental volt fixálva, nem odavalóval.)
Mindent visszaszereltem, majd gyújtást állítottam, és indítás. Meg se forgatta a motort az önindító. Aznapra már televolt a f...hócipőm, úgyhogy pénteken folyt. köv.
Pénteken beállítottam a kuplunghézagot, karbit pucoltam (ami közben persze egyik csavar beleesett a karbi kis résébe, úgyhogy le is kellett szerelnem). Bikázásra forgott a motor, úgyhogy az önindító jó, csak az akksi halt meg az egy év állásban.
Szombaton következett a bevontatás, ami elég hamar eredményt hozott, 1 év után ismét járt az autó.

Bemelegedés után szépen járt, gyorsult, lassult, kanyarodott, csúszott keresztben is. Hívtam is Lacit, hogy "menjé má innen a szaroddal".

Ma jött is érte, elmondtam a storyt. Erre közölte, hogy  ő egy jó autót hozott, aminek nem volt ennyi baja, de én ennyit okoztam
Bikázásra szépen beröffent, majd el is távoztak. Amit hátrahagytak, azt köszönöm.
Meg is lettem fenyegetve, hogy tavasszal hozza még egy kis javítgatásra, amikor már elfelejtettem a mostani szopásokat


Saját kocsival is volt ici-pici haladás, de azt majd máskor írom le.

Lassan ideje megírnom a januári összefoglalót, meg akkor már a februárit is.

Emlékeim szerint januárban semmi nem történt, tanultam a vizsgáimra. Na jó, tanulás közben sok-sok időt csesztem el vaterázással, ezáltal jutottam sok-sok új alkatrészhez. Többségük csak tartaléknak kell, hogyha szükség van rá, akkor legyen.

Februári 13-14-15 -én került sor a szokásos év eleji kötelező szervízre.
Péntek délután értem haza Veszprémből, majd egyből neki álltam ténykedni.
Leeresztettem az olajat a motorból, levettem az olajteknőt. 2 csavarral feltettem egy régebbi használaton kívülit, amit nyugodtan támasztok alá, mert kárt már nem tehetek benne(már be van horpadva).
Következett az olajszűrő tisztítás és vezérműlánc és főtengely szimmering csere. Különösebb komplikáció nem adódott, azt leszámítva, hogy a "polski fiat" csomagolású új vezérműlánc laza volt. Ismét éljenek a ma kapható alkatrészek. Csanak tanácsára a feszítők állítgatásával feszesebbre sikerült varázsolni az apparátot. Egy kis piros takony segítségével össze is szereltem a vezérlést. Este még gyorsan kiszedtem a motort, majd nyugovóra tértem.
Szombaton Petike váltóját ütyködte Áron és Pet az aknán, addig én a boncasztalon belső főtengely szimmeringet cseréltem. Szerelgetés közben feltűntek a furulyagumik halálnak betudható olajfoltok is, ígyhát azokat is kicseréltem.
Közben Áron kipucolta a karbit is.
Motorberakás után felraktam az olajteknőt, feltöltöttem a rendszert olajjal, beállítottam a gyújtást, majd röffent is a szerkezet.
Vasárnap másodszor is megheggesztettük az ülésemet. Pár héttel korábban már egyszer eltörött a vezetőoldali ülés egyik merevítője, de az akkori heggesztés nem tartott 1 hétnél tovább. A legutóbbi javítás nagyobb sikert aratott (eddig).
Ettől a karbantartástól érezhetően kellemesebb hangja lett a kocsinak és még jobban is megy.

Hétfőn Áronnal tettünk egy kört a tavaszi találkozó programjait meglesve, itt 1-2szer kicsapta a GPS töltő a biztosítékot, ennek később majd lesz jelentősége.
Szerdán délután még voltam Bálintnál, a hátsó kerékcsapágy hézagokat állítottam, valamint kicseréltem a bal hátsó spirálrugót egy kevésbé ültetettre, így nagyjából normálisan áll már az autó. Kerékösszetartás állítás után elhagytam a helyszínt, és vártam a pénteket.

NA és akkor múlt hétvégén jártunk Aggteleken is.
Pénteken fél 10kor akartam indulni, rajtam kívül álló okok miatt (áááá semmi köze Brigihez ) csak 10kor sikerült. Hipp-hopp fent voltunk Budapesten, ahol elöszőr a Motopolnál, majd a Báró-Kernél (friss klubbolt) vásároltam picikét, majd irány Gyöngyös, ahol már várt minket KeMa(négyzet), Cincinlovag(négyzet) és Pocok.
Rövid érvelés után nekivágtunk a Mátrának, ahol boboztunk egy gyorsat, majd folytattuk utunkat Brazílián át Aggtelek felé. Este laza evés, majd kevésbé laza ivás után 4 körül kerültünk ágyba.
Másnap gyönyörű Szlovák tájakon át autóztunk Betlérre turistáskodni, majd vissza. Aggteleken egy kis pörgés-forgás, jégcsap-harc és barlang látogatás volt program. Esti program a szokásos, de szerencsére éjfélkor már alvás volt.

Vasárnap nem húztuk sokáig az indulást, mert elég nagy út várt ránk. Cincinlovagékkal 10kor elindultunk, ezúttal a Eger felé vettük az irányt, amit nem is bántunk meg, mert megint iszonyat jó helyeken jártunk.
A M3-as pálya végén egy gyors elköszönés erejéig megálltunk, majd folytattuk utunkat Győrig, ahova 3-ra értünk, összesen 320 km megtétele után. Ebédelés és pakolás után fél 5 után indultunk Rábahídvégre (Szombathely mellett található), de előtte még egy tankolás.
Itt produkálta az autó az egyetlen meghibásodását a hétvége alatt:
A benzinkúton üzemeltem volna be a GPS-t,de elkezdett a központizár furcsán viselkedni. Gyújtást adtam, akkor zárta az ajtókat, de indítózni nem tudtam, meg hasonló mókák. Megpróbáltam, hogy akksisarut leszedem, és visszarakom, de semmi változás. Ekkor bevetettem az "5 Ft-os trükött", amivel lett gyújtásom, de indítózni még mindig nem tudtam, de azt is megoldottam "csavarhúzós trükkel" (ekkor szídtam a túlbonyolított elektromos rendszert, és áldottam a felfedezett kiskapuit). El is indultam Pápa felé, de egyszer csak kinyílt az ajtóm, amikor villantottam egy lámpa nélkül közlekedő szembejövőnek. Hát mondom ennek fel sem tréfa, nem lenne vicces, hogy minden refi kapcsoláskor kinyílna az ajtó. További próbálgatáskor kiderült, hogy vészvillogó kapcsoláskor is nyílik.
Meg is álltam, hogy kikutatom a bajt. Első tippem a szivargyújtó külön szálon és helyen lévő biztosítéka volt, Ugyanis a GPS szivargyújtója elég buzi, már többször is kiütötte a biztosítékot, amikor nem kellő figyelemmel dugta be az ember. Azzal semmi baj nem is volt, lévén vagy legutoljára csak egy 30A-os biztosítékot tudtam betenni, tehát nem azt ütötte ki a rövidzárlat. Vetettem egy pillantást a biztosíték táblára is, ahol szembetűnt, hogy az 1-es számú nem oké. Kicseréltem és minden rendbe jött és folytattuk utunkat. Ez van, amikor az ember túlságosan hozzászokik a túlbonyolított elektromos rendszerhez, és a legevidensebb hibára már nem is gondol.

Szóval haladtam a Győr-Pápa-Devecser-Rábahídvég útvonalon, az utolsó 70 km persze szakadó hóban, de az aszfalt csak nedves volt, úgyhogy csak a lámák akadályoztak hosszabb-rövidebb ideig. Fél 7kor érkeztünk meg Brigiékhez. Itt is evés-ivás(madjnem több kaja volt ott, mint Aggteleken a 30 emberre), pakolgatás, majd 8 óra után indulás Veszprémbe. Végig szakadó hó, aszfalton is, de a tapadással nem volt gond, 80-90 km/h-t lehetett tartani.
Fél 10kor állítottam le a kocsit a kolesz parkolóban. Vasárnap 530 km-t a hétvégén meg majdnem 1000-et tettünk meg a kis elektromos gubancot leszámítva gond nélkül.
A találkozót köszönjük mindenkinek, igazán jól éreztük magunkat!
Képeim itt láthatóak: http://picasaweb.google.hu/gy.valastyan/Aggtelek2009022022#


Ma kicsit állítottam a benzin-levegő keveréken, mert nem úgy indul az autó, ahogy szerelés előtt. Valamint kicseréltem a törött első rendszámtábla tartót, ugyanis Aggteleken kicsit keményebb volt az a hókupac - amibe belementem -, mint gondoltam.

Szombati frissítés: kicseréltem a szelepfedél-tömítést, mert elfingta magát. Kicsit megtörölgettem a motorteret, majd állítottam a kuplung holtjátékon.

(jah és még Aggteleken vettem 2 első hótálcát Pocoktól!)