Tevékenységtérkép
Lemaradásom pótlása - 2016/1
A műszakiig vezető út
2016 év elején miután az oldalablak flokkolt vízlehúzói a helyükre kerültek, teljessé vált az autó üvegezése. A zárt kocsiszekrénynek hála le tudtam mosni az autón a 2014 óta felgyülemlett port.
Az év elejének nagyobb mozzanata volt, hogy helyére került a váltó és a motor. A beszereléssel egy nagyobb gond volt, a motortartó rugóval megszenvedtem. Annyira erős volt, hogy csak úgy tudtam helyére rakni, és a rögzítő csavart bekapatni az anyába, hogyha előtte "össze Lajoskáztam" a rugót.
Az indítás elsőre az önindító téves összeszerelése miatt ütközött akadályba. Vicces dolog ez a villa beszerelési irány.
A következő bökkenő az új AC hibája volt. Nem nyomott semmit. Az utoljára 2010-ben használt AC-val viszont meg volt az első indulás. Az új AC-t sikerült megjavítani, 90 °-kal el kellett fordítani a tengelyét, amelyet így már mozgatott a lökőrúd. Hiába..."mindenből a régi a jó"
A karburátor volt következő problémás pont. Az alapjáratot gyönnyörűen tartotta, azonban fordulatra benzin hiányból fakadóan leállt.
Bizony a felújított karburátorba az évekig tartó tárolásban kikristályosodott a benzin, eltömítette a főfúvókát, ami bele is ragadt a házba. A megoldást egy szárazjeges tisztítás, és sokkspray jelentette.
Miután a karbi jó volt, még cserélnem kellett egy hibás marelli kondenzátort a teljes boldogság érdekében.
Miután önerejéből mozgóképes lett az autó, kihasználtam a garázssor adta 50 méteres távolságot arra, hogy kicsi csillapítsam polski-hiányomat
A fék tökéletesítésével még elszórakoztam sok időt, egyszerűen nem akart igazán jól felkeményedni. Kiderült, hogy a meglévő fékpofa szetten állásukban elöregedtek az önbeállók, és ez nehezítette a légtelenítést. Vettem egy autóra való MAFF-ot, és máris minden működik.
A zárt kocsiszekrény miatt a beltér egyre több egysége került a lakásomból a kocsiba, mivel a körbe üvegezésnek hála már nem koszolódott annyira a beltér.
Felkerültek az ablaktörlők, a tükrök és lökhárítók is, berendeztem a csomagteret. A lökhárító elég csálén állt, de a lökhárító és tartója közötti átpozícionálással elfogadható eredményre jutottam.
Áprilisban németországi ismerettségen át jutottam hozzá 4 db új Nankang 175/50R13 gumihoz, amelyek fel is kerültek az előző évben felújított felnikre.
Április elején kértem egy három napos útvonalengedélyt. Első órákban csak a garázs körüli háztömbnél köröztem, figyeltem az autó viselkedését. Egy másik nap elmentem fék és lengéscsillaító mérésre. A fék gyönyörű, a lengéscsillapító értékekek tragikusak. Hát ugyebár a kicsi ültetés...a széles gumik...hiába újak a lengéscsillapítók.
A műszeregység km számlálóját korábban nulláztam, de a használatba vételkor 3 km-nél megállt. Végül 3 különböző számlálóból tudtam egyet összerakni, amely a sebességet pontosan mutatja.
A bőségesebb használat során kiderült, hogy a váltó összerakás annyira nem sikerült jól, kicsit hangos az 1-es sebesség fokozat, illetve a szinkron gyűrűk nem teszik a dolgukat.
Május elején vérszemet kaptam, hogy műszakival, vagy útvonalengedéllyel, de a polskimmal megyek a tavaszi talira.
Lett is vizsgaidőpontom a találkozót megelőző csütörtökre. Akkor a sorra se jutott el az autó, de a bizonyos félreértéseket egy hosszúra nyúlt délután során korrigálni lehetett. Az autót még aznap este elvittem a vizsgaállomásra, mivel éjfélkor lejárt a 3 napos engedélyem. Péntek reggel sikeres vizsgát tett az autó.
Délután nekivágtunk Mohácsnak. Az útközben semmi probléma nem adódott, csak az egyre változó laprugó miatt ment el a kerékösszetartás, aminek minden kanyarban jelentkező keréksírás lett a vége. Az eredmény egy mégjobban elkopott régi téli garnitúra, és egy szombat délután összetartás állítás lett.
A sok gratulációt és érdeklődést köszönöm!
Természetesen az autó sem volt késznek nyílvánítható állapotban, de a műszaki vizsga mindenképpen egy mérföldkő volt a felújításban.
Ezúttal ragadnám meg a lehetőséget, hogy ismételten megköszönjem a segítséget mindenkinek, aki bármilyen formában segített az építés során!!!
Folyt. köv.
2016 év elején miután az oldalablak flokkolt vízlehúzói a helyükre kerültek, teljessé vált az autó üvegezése. A zárt kocsiszekrénynek hála le tudtam mosni az autón a 2014 óta felgyülemlett port.
Az év elejének nagyobb mozzanata volt, hogy helyére került a váltó és a motor. A beszereléssel egy nagyobb gond volt, a motortartó rugóval megszenvedtem. Annyira erős volt, hogy csak úgy tudtam helyére rakni, és a rögzítő csavart bekapatni az anyába, hogyha előtte "össze Lajoskáztam" a rugót.
Az indítás elsőre az önindító téves összeszerelése miatt ütközött akadályba. Vicces dolog ez a villa beszerelési irány.
A következő bökkenő az új AC hibája volt. Nem nyomott semmit. Az utoljára 2010-ben használt AC-val viszont meg volt az első indulás. Az új AC-t sikerült megjavítani, 90 °-kal el kellett fordítani a tengelyét, amelyet így már mozgatott a lökőrúd. Hiába..."mindenből a régi a jó"
A karburátor volt következő problémás pont. Az alapjáratot gyönnyörűen tartotta, azonban fordulatra benzin hiányból fakadóan leállt.
Bizony a felújított karburátorba az évekig tartó tárolásban kikristályosodott a benzin, eltömítette a főfúvókát, ami bele is ragadt a házba. A megoldást egy szárazjeges tisztítás, és sokkspray jelentette.
Miután a karbi jó volt, még cserélnem kellett egy hibás marelli kondenzátort a teljes boldogság érdekében.
Miután önerejéből mozgóképes lett az autó, kihasználtam a garázssor adta 50 méteres távolságot arra, hogy kicsi csillapítsam polski-hiányomat
A fék tökéletesítésével még elszórakoztam sok időt, egyszerűen nem akart igazán jól felkeményedni. Kiderült, hogy a meglévő fékpofa szetten állásukban elöregedtek az önbeállók, és ez nehezítette a légtelenítést. Vettem egy autóra való MAFF-ot, és máris minden működik.
A zárt kocsiszekrény miatt a beltér egyre több egysége került a lakásomból a kocsiba, mivel a körbe üvegezésnek hála már nem koszolódott annyira a beltér.
Felkerültek az ablaktörlők, a tükrök és lökhárítók is, berendeztem a csomagteret. A lökhárító elég csálén állt, de a lökhárító és tartója közötti átpozícionálással elfogadható eredményre jutottam.
Áprilisban németországi ismerettségen át jutottam hozzá 4 db új Nankang 175/50R13 gumihoz, amelyek fel is kerültek az előző évben felújított felnikre.
Április elején kértem egy három napos útvonalengedélyt. Első órákban csak a garázs körüli háztömbnél köröztem, figyeltem az autó viselkedését. Egy másik nap elmentem fék és lengéscsillaító mérésre. A fék gyönyörű, a lengéscsillapító értékekek tragikusak. Hát ugyebár a kicsi ültetés...a széles gumik...hiába újak a lengéscsillapítók.
A műszeregység km számlálóját korábban nulláztam, de a használatba vételkor 3 km-nél megállt. Végül 3 különböző számlálóból tudtam egyet összerakni, amely a sebességet pontosan mutatja.
A bőségesebb használat során kiderült, hogy a váltó összerakás annyira nem sikerült jól, kicsit hangos az 1-es sebesség fokozat, illetve a szinkron gyűrűk nem teszik a dolgukat.
Május elején vérszemet kaptam, hogy műszakival, vagy útvonalengedéllyel, de a polskimmal megyek a tavaszi talira.
Lett is vizsgaidőpontom a találkozót megelőző csütörtökre. Akkor a sorra se jutott el az autó, de a bizonyos félreértéseket egy hosszúra nyúlt délután során korrigálni lehetett. Az autót még aznap este elvittem a vizsgaállomásra, mivel éjfélkor lejárt a 3 napos engedélyem. Péntek reggel sikeres vizsgát tett az autó.
Délután nekivágtunk Mohácsnak. Az útközben semmi probléma nem adódott, csak az egyre változó laprugó miatt ment el a kerékösszetartás, aminek minden kanyarban jelentkező keréksírás lett a vége. Az eredmény egy mégjobban elkopott régi téli garnitúra, és egy szombat délután összetartás állítás lett.
A sok gratulációt és érdeklődést köszönöm!
Természetesen az autó sem volt késznek nyílvánítható állapotban, de a műszaki vizsga mindenképpen egy mérföldkő volt a felújításban.
Ezúttal ragadnám meg a lehetőséget, hogy ismételten megköszönjem a segítséget mindenkinek, aki bármilyen formában segített az építés során!!!
Folyt. köv.
2010.07.12. Hétfő
Asszem van egy kis elmaradásom!
Szóval januárban még 1-2 kerékívet kipucoltam, meg a jó részeket lealapoztam. Már amennyi volt...
Aztán utána dolgoztam kicsit, kaptam egy diplomát, majd beindult újra az egyetem, hétköznap Veszprém, volt sok feladat, teljesítendő dolog, meg közben 1 hónapon át lakásfelújítás volt itthon. Szóval nem haladtam SEMMIT!
Egyedül annyi történt azóta, hogy az autóm motorját átraktuk az Áron autójába, hogy amíg ő motort felújít, tudjunk járni a kocsijával erre-arra. Ez kb márciusban volt.
Májusban KeMa potyautasaként lejutottam a mohácsi talira, ott Gabi polskiját vezettem, hazafelé meg Nyuszy kabrióztatott Fehérvárig. A tali szép volt, jó volt, Tibi és Csabi volt.
2 hete volt egy nagynehezen összeegyeztetett kistali a garázsunkban. Pár polskit kellett megszerelni. Több kevesebb sikerrel meg is valósult.
Másnap elmentünk meglesni a zvoleni nézelődős talit Áronnal és Stiffivel.
Utána 2 hét németországi út következett számomra, de nem polskival. Mire hazaértem, Áron megcsinált a saját motorját, így az enyém tegnap visszakerülhetett a helyére, majd felkerültek a nyári kerekek is.
2500 km kisbuszozás után eléggé fura volt a polskimba ülni, és azt vezetni, de nagyon jó érzés, még úgy is, hogy likas itt-ott, és iszonyúan mocskos.
A következő napokban 1-2 felesleges dolgot kiszerelek belőle, meg lehet kicsit haladok a vakarással is, de semmi olyat nem teszek, ami lehetetlenné tenné, hogy a nyári talira ezzel az autóval menjek. Csúnya meg minden, de legalább ott leszek polskival.
Aztán utána már tényleg a szétszedésnek kell jönnie, csak legyen időm.
Szóval januárban még 1-2 kerékívet kipucoltam, meg a jó részeket lealapoztam. Már amennyi volt...
Aztán utána dolgoztam kicsit, kaptam egy diplomát, majd beindult újra az egyetem, hétköznap Veszprém, volt sok feladat, teljesítendő dolog, meg közben 1 hónapon át lakásfelújítás volt itthon. Szóval nem haladtam SEMMIT!
Egyedül annyi történt azóta, hogy az autóm motorját átraktuk az Áron autójába, hogy amíg ő motort felújít, tudjunk járni a kocsijával erre-arra. Ez kb márciusban volt.
Májusban KeMa potyautasaként lejutottam a mohácsi talira, ott Gabi polskiját vezettem, hazafelé meg Nyuszy kabrióztatott Fehérvárig. A tali szép volt, jó volt, Tibi és Csabi volt.
2 hete volt egy nagynehezen összeegyeztetett kistali a garázsunkban. Pár polskit kellett megszerelni. Több kevesebb sikerrel meg is valósult.
Másnap elmentünk meglesni a zvoleni nézelődős talit Áronnal és Stiffivel.
Utána 2 hét németországi út következett számomra, de nem polskival. Mire hazaértem, Áron megcsinált a saját motorját, így az enyém tegnap visszakerülhetett a helyére, majd felkerültek a nyári kerekek is.
2500 km kisbuszozás után eléggé fura volt a polskimba ülni, és azt vezetni, de nagyon jó érzés, még úgy is, hogy likas itt-ott, és iszonyúan mocskos.
A következő napokban 1-2 felesleges dolgot kiszerelek belőle, meg lehet kicsit haladok a vakarással is, de semmi olyat nem teszek, ami lehetetlenné tenné, hogy a nyári talira ezzel az autóval menjek. Csúnya meg minden, de legalább ott leszek polskival.
Aztán utána már tényleg a szétszedésnek kell jönnie, csak legyen időm.